Love can sometimes be magic. But magic can sometimes...
Just be an illusion...
Csak azért, mert a múltad néha megveregeti a vállad, még nem kell hátrafordulnod.
Az életben az egyik legnehezebb dolog kényszeríteni magadat annak a dolognak az elfelejtésére, ami a legtöbb boldogságot okozta. Mindezt csak azért, mert annak már vége.
Várakoztatni fele annyira sem fájhat, mint várakozni .
Fáj a múlt, fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy velem..
Csak néztem, hogy elmész és semmit sem tettem, csupán emlék már, hogy itt ültünk ketten. Fogtad a kezem, tekinteted megpihent rajtam, mikor elmentél, nem tehettem semmit, nem tehettem mást, csak hagytam.
MEGÉRI ELOLVASNI!
Túl kell lendülnöm ezen az egészen. Újra annak az életvidám mindenkit és mindent szerető lánynak kell lennem, mint azelőtt. Mosolyognom kell, amikor felnézek az égre, és nem azon rágódni, hogy vajon Te mit csinálsz. A döntésed egyértelmű volt, talán csak nem akartam vagy nem tudtam elhinni. Ha unatkozom az órákon, egy mesebeli hercegről kell álmodoznom, nem pedig arról, hogy milyen volt amikor megcsókoltál. A csillagos égről szeretném, ha olyan egyszerű dolgok jutnának eszembe, mint a bolygók, nem pedig az első éjszakánk, a napsütésről pedig nem az az élettel teli mosoly, hanem a tiszta és fájdalommentes melegség, és ha fázok, nem szeretnék olyan bonyolult dolgokra gondolni, hogy milyen volt, amikor átöleltél, csupán csak elmenni a ruhásszekrényemhez és felvenni a bolyhos zoknimat... Hidd el, ennyi épp elég lenne. Ha el tudnálak felejteni, megtenném. De már nem megy. Egyszerűen benne ragadtál a szívemben.
...azt akarom hogy megöleljen; azt akarom, hogy nézzen a szemembe, és értsen meg; hogy döntse a fejét a homlokomnak, és súgja azt: " Soha nem mondtam le rólad.
gyere játsszuk el, hogy minden a régi, gyere játsszuk el, hogy nem változott semmi, gyere mosolyogj rám úgy, ahogy rég, gyere játsszuk el, hogy megtalálsz majd még egyszer...
